|
2007-08-22 08:07:06, szerda
|
|
|
Államalapító királyunk ünnepén
Valami mély letargia vesz körül mindannyiunkat határon innen és túl Szent István államalapító királyunk ünnepén. Az augusztus 20-ából az esti, budapesti tűzijáték maradt számunkra, amelynek megtartásáról még az utolsó pillanatban is tanácstalan vita folyt. Az időjárás jó ideje már nem tart velünk, magyarokkal sem: a tavalyi, öt halálos áldozatot követelő hatalmas vihar egyesek szerint égi jel volt arra, hogy a magyarság elkalandozott az egykori Szent István-i úttól, amely erőt, megmaradást, gyarapodást hozott a nemzetnek. A tűzijáték idén mégis megtartatott, aztán mindenki hazament a Duna-partról, hogy augusztus 20. után újra kezdje megszokott, szürke életét az egyre szürkülőbb és jellegtelenné váló kis, közép-európai országban, amely lassan a régióbeli, hagyományosan gyengébben teljesítő országok között is kullogóvá vált.
Ünnep estéjén a tévéadók a szokásos állami kitűntetésekről számolnak be. A seregnyi, kitűntetésre méltatottak között alig van erdélyi, mégis ott van többek között egy Tempfli József nevű nagyváradi római katolikus püspök, aki a Hír tv-ben vendégeskedve valamiféle zavaros szöveget mond népszolgálatról és közösségi szerepvállalásról. Szó sincs a mai magyarországi kormánykörökhöz fűződő bensőséges kapcsolatról, a szocialista kormánytisztviselők erdélyi fogadásáról. (Ilyenkor eszembe jut a rendszerváltás után minduntalan visszahallott szöveg, hogy a kommunizmusban az erdélyi magyarok közül is el kellett végeznie valakinek a piszkos munkát, hogy a még létező törékeny intézményeink életbe maradhassanak. Kérdés, hogy az egykori és a mai piszkos munkát elvégzők milyen megítélés alá eshetnek?)
Szent István napja szinte nyomtalanul vonul ki életünkből a mai Kárpát-medencében. Határon innen és túl a nemzet megmaradásért és a nemzetet a globalizáció fertőjébe hajítók között folyik az ádáz küzdelem. Egy szikár középkorú férfi arca, mondatai jutnak eszembe, akivel néhány napja találkoztam, hallgattam előadását a Kossuth téri kitartásról. Szinte naponta járja a magyar rendőrséget, mert néhány társával kitart eredeti álláspontja mellett: Magyarországon igenis rendszerváltás kell. Azoktól a rendőröktől kéri a tűntetési engedélyt, akik néhány hónapja kilőtték társai szemét, agyba-főbe verték, rugdosták a magyar szabadságot követelő tüntetőket. Szégyellem magam kishitűségem miatt, amikor egy-egy szófordulatán elmosolyodom. Magyar rendszerváltás? Kivel és mikor? Hol van már Szent István, az Árpád-házi uralkodók, Mátyás király, Bethlen Gábor, Kossuth Lajos vagy az 56-os elődök népe? Hol van a Székely Hadosztály szelleme, amelyik utolsó pillanatig hitt Erdély megmentésében? Hol van a magyar virtusunk, a nemzet Istenbe vetett hite, amely annyiszor átsegített a történelem viharain?
Ez a nép már rég nem az a nép, amelyik ezelőtt ötven vagy száz évvel élt. A mai nemzedékek szellemi fertőzöttsége annyira mély, hogy legtöbbször a legelemibb helyzetfelismerésre is képtelen: megkülönböztetni a jót a rossztól, az erkölcsöt az erkölcstelenségtől, a nemzet javát akaró személyiségeket a nemzet megrontóitól. Zavaros jelenünkben minden összemosódik, és nem látjuk, hogy a sokat emlegetett "nemzethalál" víziója nem a jövő ködébe vesző képzelgés, hanem mindennapi életünk valósága.
Határon innen és túl szinte nyomtalanul múlik el Szent István napja. Erdélyben egy-egy politikusi nagyotmondást leszámítva szinte nyoma sincs. Egy kolozsvári civil szervezet, a Heltai Gáspár Alapítvány konok kitartással, és évről évre kevesebb támogatással hozza tető alá magyar királyunk nevéhez fűződő tánctalálkozóját, amely eredetileg a kincses város főterére tervezett színes kavalkádba csúcsosodott ki. A több éves szokás megmaradt, azonban az egyre zsugorodó, napról napra jelentéktelenebb létszámú kolozsvári magyarság már nem vonul ki tömegesen az ünnep tiszteletére a csupán jelképesen megmaradt magyar főterünkre.
Szent István szelleme éppen úgy száműzött lett Kolozsváron, mint Pozsonyban, Kassán, Munkácson, vagy Budapesten. Országalapító királyunk, ha ma letekint ránk, sok öröme nem lehet utódaiban. Maga is rádöbben: az általa szorgalmazott befogadó nemzet Kárpát-medencényi közösségéből maholnap éppenséggel a magyar fog hiányozni.
A hírt az egyik szociológus röpíti világgá: ha a mai trend folytatódik, kétszáz év múlva fog megszületni az utolsó magyar. Ennyire futotta tehát Szent István államából? Vagy mégis annak a Kossuth téri tüntetőnek van igaza, aki konokul hisz abban, hogy a magyar nemzet sorsa megváltoztatható?
Makkay József |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: jelentéktelenebb, megkülönböztetni, megváltoztatható, tánctalálkozóját, népszolgálatról, személyiségeket, kormánykörökhöz, kitűntetésekről, rendszerváltás, kommunizmusban, mindannyiunkat, magyarországon, megmaradásért, fertőzöttsége, megtartásáról, maradhassanak, visszahallott, szófordulatán, megmentésében, intézményeink, szorgalmazott, nagyotmondást, vendégeskedve, elkalandozott, magyarországi, országalapító, hagyományosan, jellegtelenné, kitűntetésre, globalizáció, megtartatott, kapcsolatról, kishitűségem, csúcsosodott, összemosódik, támogatással, augusztus 20-ából, utolsó pillanatban, magyarság elkalandozott, egykori Szent, tűzijáték idén, egyre szürkülőbb, szokásos állami, rendszerváltás után, erdélyi magyarok, piszkos munkát, nemzet megmaradásért, globalizáció fertőjébe, ádáz küzdelem, szikár középkorú, magyar rendőrséget, rendőröktől kéri, Szent István, Szent István-i, Tempfli József, Bethlen Gábor, Kossuth Lajos, Székely Hadosztály, Heltai Gáspár Alapítvány, Makkay József,
|
|
|
|
augusztus 20-ából, utolsó pillanatban, magyarság elkalandozott, egykori Szent, tűzijáték idén, egyre szürkülőbb, szokásos állami, rendszerváltás után, erdélyi magyarok, piszkos munkát, nemzet megmaradásért, globalizáció fertőjébe, ádáz küzdelem, szikár középkorú, magyar rendőrséget, rendőröktől kéri, tűntetési engedélyt, magyar szabadságot, 56-os elődök, magyar virtusunk, nemzet Istenbe, történelem viharain, nemzet javát, nemzet megrontóitól, sokat emlegetett, jövő ködébe, kolozsvári civil, kincses város, több éves, egyre zsugorodó, ünnep tiszteletére, csupán jelképesen, általa szorgalmazott, egyik szociológus, utolsó magyar, magyar nemzet, jelentéktelenebb, megkülönböztetni, megváltoztatható, tánctalálkozóját, népszolgálatról, személyiségeket, kormánykörökhöz, kitűntetésekről, rendszerváltás, kommunizmusban, mindannyiunkat, magyarországon, megmaradásért, fertőzöttsége, megtartásáról, maradhassanak, visszahallott, szófordulatán, megmentésében, intézményeink, szorgalmazott, nagyotmondást, vendégeskedve, elkalandozott, magyarországi, országalapító, hagyományosan, jellegtelenné, kitűntetésre, globalizáció, megtartatott, kapcsolatról, kishitűségem, csúcsosodott, összemosódik, támogatással, államalapító, megrontóitól, tiszteletére, elmosolyodom, közösségéből, éppenséggel, nyomtalanul, nemzethalál, gyarapodást, méltatottak, kolozsváron, szociológus, kitartással, szocialista, szabadságot, találkoztam, kitartásról, rendőrséget, megmaradást, megszületni, fogadásáról, rendőröktől, folytatódik, minduntalan, legtöbbször, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4225
- e Hét: 18455
- e Hónap: 29566
- e Év: 183062
|
|
|